Egészen a közelmúltig a prémium szektort csak mérsékelten érintették a geopolitikai események, a Közel-Kelet piacán tapasztalható jelenlegi zavarok azonban rávilágítottak egy problémára. Az elmúlt években a régió országai fontos piaccá váltak, amelyek a Morgan Stanley szerint a globális márkaértékesítések 5–6%-át adják, és a vásárlók között egyaránt megtalálhatók a helyiek és a turisták. A repülési korlátozások vagy a légtér teljes lezárása olyan országokat érintett, mint az Egyesült Arab Emírségek és Katar, ami csökkentette a bevásárlóközpontok forgalmát. A helyzet azonban kétélű fegyver, hiszen a tehetős arab vásárlók Európában is szívesen költenek. A luxusmárkák idei első negyedéves pénzügyi eredményei csak megerősítették ezeket a hatásokat. Az LVMH például közölte, hogy a konfliktus hatással volt organikus növekedésére, egyes régiókban pedig 30–70%-os keresletcsökkenést tapasztalt. Másik példa a Kering, amelynek értékesítése 11%-kal esett vissza. A francia Hermès szintén jelezte, hogy az alacsonyabb turizmus negatívan hatott nagykereskedelmi értékesítésére. A befektetői idegesség áprilisban ezen vállalatok részvénypiaci teljesítményében is megmutatkozott, mivel attól tartanak, hogy a zavarok nem csupán rövid távúak lesznek.
A turizmus és a vásárlás közötti törékeny kapcsolat
A prémium termékek szektora az elmúlt években a globális kereslet csökkenésével küzdött, különösen a kulcsfontosságú piacokon, és a jelenlegi események csak még inkább rámutatnak a földrajzi koncentráció problémájára. Mint említettük, a repülőterek lezárása az értékesítés visszaeséséhez vezetett, még a legfontosabb vásárlási helyszíneken, a vámmentes övezetekben is. Amikor ez a vásárlási áramlás megszakad, a hatások azonnaliak és jelentősek. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok nem diverzifikálták kellő mértékben piaci portfóliójukat. Természetesen figyelembe kell venni a fogyasztói magatartás változásait is, hiszen feszült időszakokban a vásárlók általában óvatosabbá válnak.
Magasabb költségek a kozmetikai iparban
Miközben a luxusmárkák a gyengébb kereslettel küzdenek, a kozmetikai szektor számára a költségek meredek emelkedése jelent problémát. Ennek oka a magas olajár, amely hatással van a petrolkémiai iparra, és növeli a műanyagok, valamint más anyagok költségeit. A Reuters szerint a logisztika is problémát jelent, amit több vállalat is megerősített. A Hormuzi-szoros lezárása alternatív útvonalak keresését teszi szükségessé, ami magasabb költségeket és hosszabb szállítási időket eredményez. A Reuters szerint az Ancorroti kozmetikai márka jelezte, hogy a szállítási idő a korábbi 8 hétről akár 14 hétre is nőhet. Emellett hiány van a rendelkezésre álló konténerekből is. A vállalatoknak ezért el kell dönteniük, hogy a költségeket áthárítják-e a fogyasztókra, vagy inkább a nyereségesség rovására maguk viselik azokat. Az olasz dekoratív kozmetikai márka, a Kiko Milano például úgy becsüli, hogy az ellátási költségek az év során körülbelül 1,5 millió euróval emelkednek majd. A CNBC szerint a nagyvállalatok már nyíltan beszélnek az új körülményekhez való alkalmazkodás szükségességéről, mivel az első eredmények már most megmutatják a konfliktus hatását.